|
3. rész
by: Noncsy 2007.07.14. 14:40
Olyan 10 óra körül felkeltem. Gondoltam már el kellene indulni, takarítani. Így hát kikeltem, felöltöztem, és megreggeliztem. Elindultam, és olyan 11re ott lehettem. Csak csodálkoztak, hogy ennyit késtem.
- Hát te hol voltál ennyi ideig? – Chris.
- Csak fáradt voltam, és tovább aludtam. Ja, és van egy jó hírem!
- Mi lenne az? – Jay.
- Hát, ha csak egy szobát fogok ugye kitakarítani, de holnap már ketten leszünk rá.
- Ez komoly? Biztos? – Richie reménykedve.
- Hát, szerintem tuti, hogy segíteni fog nekem. Ő kedves lány.
- Tényleg? – Richie.
- Igen! És jó fej a csaj nagyon!
- Akkor, majd meg akarom ismerni közelebbről. – Richie.
- Rendben! Majd szólok neki az érdekedben.
- Köszike!
- Nagyon szívesen! Barátoknak mindig segítek!
- OK! Barátom!
Elkezdtem utána a takarítást. Izzy szobája még durvább volt, mint Mikel szobája. Sokkal később végeztem vele, mint azt gondoltam. Úgy 5-6 órára, ha végezhettem. Teljesen el voltam már fáradva. Észre sem vettem, hogy ennyire fáradt vagyok, mert lefeküdtem egy kicsit pihenni Izzy ágyára, és teljesen bealudtam. Még aludtam, amikor Richie felemelt, és bevitt a saját szobájába, bár nem értem, hogy miért. Ott aludtam az ágy egyik végén, ő pedig a másikon. Felkeltem. Hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok, mert még nem láttam Richie szobáját.
- Richie! Mit keresek itt? – én egy kicsit megijedve.
- Nyugi, csak elaludtál Izzy szobájában, és én áthoztalak ide hozzám.
- Mi? Elaludtam? Az képtelenség!
- Pedig így volt.
- És miért pont ide hoztál magadhoz, miért nem hagytál ott.
- Mert nem mertelek ott hagyni, mert Izzy egy kicsit nagyon perverz!
- Nem kell engem félteni! Tudok vigyázni magamra! Majd Izzyt jól tökön rúgtam volna.
- Jó! Én csak kedves akartam lenni, hiszen barátok vagyunk. Vagy nem?
- De azok vagyunk! Ne haragudj rám légy szíves.
- Nem haragszom!
- Na azt hiszem, hogy nekem mennem kell haza!
- Most már szerintem itt maradhatsz! Késő van már a kószáláshoz!
- Mintha csak anyumat hallanám! Miért mennyi az idő?
- Olyan 10 körül lehet.
- Hogy mi? 5 óra óta alszok?
- Hát, hogy őszinte legyek rendesen elaludtál, azt hittem, hogy nem kelsz fel soha!
- Áh! Attól nem kell félni! Tőlem nem lehet olyan hamar megszabadulni.
- Nem is akartam.
- Akkor jó! Reggel mikor szoktál kelni?
- Olyan 7-8 körül! Miért?
- Hát el kell mennem Dodiért! Reggel érkezik meg.
- Ok! Akkor majd felébresztelek, ha én is felkeltem.
- Rendben! Jóéjt! – mondtam, majd adtam egy puszit az arcára.
- Neked is! Te mindig ilyen puszilgatós vagy? – ő.
- Igen! Miért? Zavar? Pedig ez csak kedvesség!
- Nem zavar! Csak olyan, mint ha direkt akarnál puszilgatni.
- Hát a barátoknak direkt is adok! Na de mind1! Aludjunk! Jóéjt!
- Ok! Jóéjt neked is!
Elaludtunk! Reggel Richie próbált ébreszteni, de nem nagyon sikerült neki. Rázott már teljes erőből!
- Ne! Aludni akarok! – én.
- Keljél fel! Te mondtad, hogy ébresszelek fel, akkor haladjál!
- Ne már! Csak egy kicsit!
- Nem! Felkelni!
- JÓ!
Fel is vánszorogtam az ágyból! Richie már fel volt öltözve. Megtöröltem a szemem, mert nagyon fáradt volt.
- Mennyi az idő? – én.
- Fél 8! Mikor kell menned a barátnődért?
- Azt nem tudom, még fel kell hívnom, hogy kb. mikorra ér ide.
- Értem.
Fel is hívtam, és azt mondta, hogy 9re ideér. Az jó, mert legalább haza tudok menni előtte.
- Ez klassz! Csak kilencre jön! Haza tudok még menni előtte! Szia! Majd jövök még vissza, takarítani!
- Akkor siess, mert nem laktok valami közel. Na szia!
- OK! Szia! – én és adtam 2 puszit az arcára, annyi különbséggel, hogy most én is kaptam vissza.
Indultam vissza. Haza is értem hamar, mert siettem. Úgy negyed 9re otthon voltam. Szerencsére Jani már nem volt ott, mert akkor tuti, hogy kérdezgetett volna. Szal megreggeliztem, és lezuhanyoztam, mert tegnap este ezt nem tettem meg. Felöltöztem, és már háromnegyed 9 volt. Siettem ki a reptérre. Nem sokkal 9 előtt ott voltam. Meg is jött Dodikám! Megöleltük egymást, mert már elég régen láttuk egymást! Sajnos!
- Szereted még az US5-ot? – én.
- Még szép, hogy szeretem még! – ő.
- Akkor jó! És mi lenne, ha élőben láthatnád őket? – én.
- Jajj az lenne csak a jó!
- És mi lenne, ha eljönnél velem takarítani? Lenne kedved segíteni? – én.
- Persze, hogy lenne! És hol kellene? Kik házát!
- Hát szerintem mindent elárulok azzal, hogy 5 helyes srác lakását! – én vigyorogva.
- Ez komoly? Csak nem az US5 lakását? – ő meglepetten.
- De!
- Jajj ez nagyon jó! És mit kell takarítani?
- Hát már az Izzy és a Mikel szobája ki van takarítva, most jön Jay szobája, és ha akarod, akkor a következő Chris szobája!
- Akkor bevállalom Chris szobáját jó?
- Rendben!
Beértünk a házunkba. Ott lecuccoltunk, és már mentünk is a fiúkhoz. Dodi egy kicsit izgatottnak tűnk, de nem is csodálom! Hiszen a kedvenc együttese az US5!
- Csak nem izgulsz? – én mosolyogva.
- Áh! Nem! Vagyis, de nagyon!!!
- Azt látni rajtad!
- Ennyire?
- Igen ennyire!
- Hát az nem jó! Le kell nyugodnom! – ő.
- Csak hajrá!
Odaértünk. Bementünk, és a fiúk ott ültek a kanapén, és elég bénán néztek rám!
- Mit tettem? – én meglepetten.
- Nézd meg az újságot! – Izzy és a kezembe nyomta.
Dodival megnéztük a címlapot. Hát mondanom sem kell, Richie és Én vagyok rajta, amint vihogunk. Elkezdtem röhögni, mert elég fura kép lett!
- Mi olyan vicces? – Richie.
- Hát a kép! Hogy tudtak ilyen képet összehozni?
- Hát ez pompás, még röhög is rajta.
- Miért ne röhögnék, hiszen itt van a szövegben, hogy barátok vagyunk… de várj, ez nem stimmel! – én és olvastam tovább a szöveget.
- Na látod! – Richie.
- Ez! Ez egy hülyeség! És mi ez? Mi az, hogy már ott tartunk, hogy fogdossuk egymást? Na ne!
- Azt hittem, hogy nem is olvasod végig! – Richie szemrehányóan.
- Most miért vagy ilyen? Talán igaz? – Mikel.
- Nem! – mind a 2en 1xre.
- Na jó engem nem érdekel ez az egész! Sz***m le! Hülyeség! Inkább bemutatom nektek Dodit! Ő fog nekem segíteni a takarításban, és ma már Chris szobája is ki lesz takarítva! Na szóval Dodi ők itt Jay, Mikel, Izzy, Richie és Chris.
- Sziasztok! – Dodi egy kicsit félénken.
- Szia Dodi! – ők.
- Kezdhetjük a takarítást, vagy még valamiért le akarsz cseszni Richie? – én.
- Nem akarlak és nem is akartalak lecseszni az előbb sem!
- Pedig sikerült. Na hagyjuk! Mehetünk Dodi? Készen állsz?
- Igen persze!
- De Noncsy ne csináld már nem úgy értettem!
- Tudom, hogy, hogy értetted! De mit is akarok én egy hírességtől? Haverkodni? Áh! Kizárt dolog! Én itt csak egy eszköz vagyok! Csak azért vagyok itt, hogy takarítsak! Na de nem beszélek tovább, hanem végzem a dolgomat, és nem mást piszkálok!
Richie még akart mondani valamit, de nem igazán érdekelt! Felmentem Jay szobájába tenni a dolgom! Elég hamar végeztem, mert Jay nem igazán rendetlen. Átmentem Dodihoz, hátha kell neki segíteni valamiben! De nem nyitottam be rögtön, mert hallom, hogy beszél valakivel, és ha jól hallottam, akkor Chrissel cseverészett! Bementem.
- Oh! Bocsika! Zavarok? – én.
- Nem! Éppen csak beszélgettünk! – Dodi.
- Akkor jó! Tudok segíteni? – én.
- Nem kell köszike! Megoldom egyedül! Úgy is van egy jó társaságom!
- OK! Nem zavarna, ha én hazamennék? Le kell zuhanyoznom!
- Várj már meg légyszike! – Dodi.
- De muszáj lezuhiznom! – én.
- Tudod mit? – Chris.
- Mit? – én.
- Zuhanyozz le itt! Majd adok kölcsön ruhát! – Chris.
- Rendben! De kérhetek egy törölközőt is? – én.
- Igen van a szekrényemben!
- Rendben! Köszike!
Vittem is el Chris cuccai közül, egy rövid ujjút, és egy rövid gatyát! Na meg persze a törölközőt! Mentem lezuhizni! Úgy fél óra elég volt! Mire én végeztem, addigra Dodi is végzett. Kijöttem Chris cuccába, és ki jön el mellettem? Richie.
- Hát rajtad mit keres Chris cucca? – Richie.
- Ugyan mit keresne? – én flegmán, mert nem voltam valami jó hangulatban, amikor megláttam.
- Jól van, na! Nem azért kérdeztem!
- Akkor jó! – mondtam, majd elmentem mellette.
- Most miért csinálod ezt? – Richie értetlenül.
Megálltam, mert erre, muszáj volt válaszolnom.
- Hogy miért csinálom? Richie térj már észhez! Feltűnt, hogy, hogy beszéltél velem reggel?
- Ahogy te most velem?
- Bingó! Szóval, inkább hagyj engem békén jó?! Vége a barátságunknak! Ezzel jól elszúrtad! Ja és ha akarsz valamit Doditól, akkor ne számíts rám! Na szia!
Elmentem, mielőtt Richie szólhatott volna. Bementem tiszta ideg fejjel Dodiékhoz! Leraktam Chris törölközőjét, és mondtam:
- Mindjárt jövök! 5 perc. Haza kell mennem, átöltözni, és visszahozom a ruhádat Chris jó?
- Rendben!
- Már én is megyek veled! – Dodi.
- OKÉ! Gyere!
Hazamentünk. Átöltöztem az én ruhámba. De már erőm nem volt visszavinni a ruháit Chrisnek. Dodinak viszont volt, így hát ő ment el helyettem. De még 1 óra múlva sem jött vissza. Egyszer csak csörög a telefonom! Dodi hív:
- Szia Dodim! Mond! – én.
- Szia Noncsym! Csak azt szerettem volna mondani, hogy csak később megyek haza, mert itt maradok dumálni Chrissel!
- Este nyolckor még tudtok beszélgetni?
- Hát még szép! – ő.
- Rendben! Jó szórakozást! Ja és jó8!
- Neked is! Szia LÉGY ROSSZ! PUX!
- Te is! Szia!
Letettük. Én már nagyon fáradt voltam, így hát megágyaztam, és lefeküdtem aludni, csakhogy megzavarta valami az álmomat……..
Oldal tetejére | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
