1. rész!
by: Noncsy  2007.06.26. 10:00

Barátságból szerelem!


A nyáron elmúltam 15. Örültem, mert Németországba fogok menni tovább tanulni. Így anyuék arra gondoltak, hogy ne legyen új nekem, a nyáron kiutazhatok. Én persze, hogy bele is egyeztem. Úgy 1 hetet még otthon maradtam, hogy el tudjak búcsúzni mindenkitől. Azután a reptéren már nem kellett nagyon túlzásba esni, amikor elmentem. Reggel 8 körül indultam, és olyan délre Németországba is értem. A nagybátyám lakik németben és nála fogok lakni. Nagyon rendes meg minden, és mivel nincs barátnője, így együtt lógtunk kint a városban. Egy héttel később: már nem lógtunk olyan sokat együtt. Hát ő eljárt dolgozni, és otthon mindig untam magam! Egyik reggel tudtunk dumálni:
- Jó reggelt!- János.
- Jó reggelt neked is!- én.
- Na én végeztem a kajálással. Majd beszélünk még!- ő.
- Már mész is? Mit csinálok én egyedül itthon?
- Hát ha unod magad, akkor kereshetsz nyári munkát is, vagy adj fel hirdetést, valamivel kapcsolatban.
- Milyen igazad van!
- Na akkor én léptem! Csá!
- Cia!
Úgy is tettem, ahogy nagybátyám mondta. Próbáltam megfelelő nyári munkát találni, de nem találtam. Így hát arra jutottam, hogy hirdetést adok fel. Meg is írtam: „Helló mindenkinek! Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy nyári munkára vállalkozom, mégpedig takarítást! Ha valakinek koszos a lakása az bátran hívjon! Tel: ../.. … … ….!” Pár nap múlva bele is rakták az újságba! Nagyon örültem neki! Eltelik egy nap. Csörög e telefonom:
- Halló!
- Jó napot!- szól bele egy fiatal srác.
- Amint hallom eléggé fiatal vagy te is, így gondolom tegeződhetünk!
- Rendben!
- Szóval miért is hívtál?
- Csak olvastam a hirdetésedet az újságban! Kapni szeretnék az alkalmon, és szeretnélek felvenni nyári munkára! Ja és még annyit, hogy készülj fel, mert legénylakásban találod magad, és ráadásul 5en is vagyunk!- ő.
- Értem! Nem lesz semmi gond! Add meg a címeteket, és holnap elmegyek szétnézni, hogy milyen nehéz dolgom lesz.
- Rendben.
Meg is adta a címüket. Örültem, hogy végre akadt valaki, akinél dolgozhatok. Másnap elmentem hozzájuk. Csöngettem, de nem jött ki senki. Utána már ordibáltam, hogy jöjjön már ki valaki. Utána már kijött egy szőkésbarna hajú srác.
- Szia! Te ki vagy? Egy rajongó?- ő.
- Mi? Rajongó? Azt sem tudom, hogy te ki vagy! Én jöttem a nyári munkára, tudod takarítani!
- Ja! Te lennél az? Azt hittem, hogy idősebb vagy!
- Akkor ez kellemes meglepetés, hogy egy ilyen fiatal lány, mint én nyári munkára vállalkozik!- mondtam és mosolyogtam.
- Igen! Jaj de hülye vagyok! A nevem Christoph!
- Én meg Noémi vagyok, de mivel így összehaverkodtunk, szólíthatsz Noncsynak!
- Rendben! Noncsy! Te meg Chrisnek.
- OK! Chris.
- Akkor gyere! Bemutatlak a többieknek!
- OK!
Bementünk, és ott ült még 4 srác. Jól néztek ki nem azt mondom, de uralkodtam magamon! :P
- Ők itt Izzy, Jay, Mikel és Richie,- Chris.
- Hé Chris, azt mondtad, hogy nem hozol be magaddal rajongókat!- a szőke srác, a nevét még nem jegyeztem meg, de azt hiszem, hogy ő a Richie.
- Miért hiszi mindenki azt, hogy egy rajongó vagyok?- én.
- Nem vagy az?- Richie.
- Nem, de neked ismerős a hangod!- én.
- Én hívtalak fel tegnap!- Richie.
- Értem. Szóval ez lenne az a ház? Nincs is akkora kupi!
- Itt nincs is akkora, mint odafent, mivel mi inkább fent tanyázunk!- Izzy.
- OK! Akkor? Mikor kezdjek? Holnap jó?
- Igen jó! Na végre rend lesz a házban!- Mikel megkönnyebbült lélekkel.
- Azt garantálom! És mikor jöjjek? Mikor nem zavarok?
- Nem fogsz zavarni, mert legalább holnap délig aludni fogunk!- Jay.
- Ilyen lusták vagytok?
- Nem! De ennyi turné után, jó a pihenés!- Izzy.
- Turné? Na én inkább megyek, mielőtt belemegyek egy kellemetlen beszélgetésbe!- mondtam vigyorogva. Sziasztok!
- Szia!- többiek.
Hazamentem és kit látok ott? Jánost.
- Szia! Hát te hogy, hogy itthon?
- Szia! Csak ma nem kellett sokáig dolgozni. És te hol voltál?- János.
- Én most annál a háznál voltam, aminél takarítani fogok!
- Igen? Az jó! Gratulálok!
- Köszike! Legalább nem unom majd magam!
- Hát ja!
- Na én felmentem zuhanyozni!
- OK! Utána eljössz sétálni, csak, hogy ne mennyek egyedül!
- Szívesen elmegyek!
- Akkor gyorsan kapd össze magad!
- Meg lesz! 
Úgy 15 perc elég is volt, hogy elkészüljek. Elmentünk lógni a városba. Voltunk egy csomó helyen. Tök jó volt. Utána beültünk egy kávézóba, nagyba vihogunk, és mindenki minket néz a kávézóban. A nagy röhögés mellett észre sem vettem a fiúkat. Ott ültek két asztallal arrébb. Viszont ők észrevettek. Nem lehetett nehéz, mivel mi voltunk ott a leghangosabbak. :P Oda is jöttek hozzánk.
- Szia Noncsy!- Chris.
- E! Hát ti? Észre sem vettelek titeket! Amúgy sziasztok!- én meglepetten.
- Hát nem csodálom, hogy nem vettél minket észre!- Jay.
- Ilyen vihogás mellett, amit a pasiddal levágsz!- Richie.
- Álljon meg a menet! Nem vagyok a pasija! Rokonok vagyunk! És honnan ismeritek egymást?
- Hát ez az! Rokonok vagyunk Richieke! És onnan ismerem őket, hogy náluk fogok takarítani.
- Ja nálunk! Mivel nálunk vastagon nő a kosz!- Izzy.
- Hát, akkor minél előbb szerezzetek magatok egy olyan csajszit, aki eltakarít utánatok.
- Olyat, mint te?- Chris.
- Hát… nekem mindegy, hogy kire hasonlít a lány, csak szeressétek!
- Ok! Ha lesz, majd szólok!- Richie.
- Rendben!
- Bocsi, hogy közbeszólok, de nekünk menni kéne Noncsy!- Jani.
- OK! Sziasztok!- mondtam, majd otthagytam a pia árát az asztalon.
Hazamentünk. Én kibontottam azt az ajándékot, amit a barátnőimtől kaptam. Egy CD volt. Valami US5, vagy mi volt ráírva. Azt mondták, hogy kiírnak nekem egy olyan CD-t, amelynek a számaira lehet táncolni. Mivel én szeretek táncolni, de nem vagyok még elég jó.  Nem nagyon ismerem ezt az US5-ot, de az biztos, hogy jó számaik vannak.
Másnap:
Reggel felkeltem olyan 7 körül. Mindig akkor kelek, általában.  Megreggeliztem. Csörög a telefonom. Rejtett szám!
- Halló!
- Szia Noncsy! Jay vagyok!
- Hy Jay! Mondjad!
- Csak azt szerettem volna mondani, hogy ha akarsz, már most is jöhetsz takarítani.
- Szívesen elmegyek most! Akkor olyan fél óra, és ott vagyok! Szia!
- Szia!
Összekaptam magam. Fél óra múlva tényleg ott voltam. Csöngetem. Kijött Mikel, és bekísért.
- Szia! Jó reggelt!- én.
- Neked is Noncsy! Jól aludtál?- Mikel.
- Igen jól. És te?
- Egész jól! Csak a nagy szeméthalmaz miatt egy kicsit szűkösen aludtam. Légy szíves az én szobámban kezd már el a takarítást.
- Jó!
Bementünk. Majdnem mindenki kint volt, kivéve Richiet.
- Sziasztok! Jó reggelt!- mondtam.
- Szia Noncsy! Neked is!- többiek.
- Hol kezded a takarítást?- Chris.
- Mikel szobájában!
- Mi? Mikel te vetted rá?- Chris.
- Igen én!- Mikel.
- Áruló vagy Mikel!- Izzy.
- Nyugi Izzy. Majd akkor a te szobád következik utána jó?- én.
- Igen! Ez az!- Izzy.
- Ez nem lehet igaz! Akkor utána az enyém következik!- Jay.
- Jó rendben! De ugye tudjátok, hogy egy nap, egy szoba. Így legalább nem lesz akkora a veszekedés.
- OK! Akkor utolsó előtti lehetek?- Chris. Ha már első nem lehettem.
- Persze, hogy lehetsz! Majd legközelebb gyorsabb leszel, és nem leszel utolsó előtti.
- OK!- Chris, közben már Richie is vánszorog lefelé!
- Jó reggelt mindenkinek!- Richie.
- Áh! A későn kelő!- én.
- Nem mindig kelek későn, csak most fáradt voltam.
- Értem lusta!- én nevetve.
Erre nem válaszolt, csak vigyorgott.
- Na azt hiszem, hogy el is kezdem. Ja és van mosógépetek, vagy valami hasonló?
- Van! Az emeleti fürdőben!- Mikel.
- Milyen segítőkész vagy Mikel!- Richie. Mire ez a nagy lángolás?
- Az ő szobáját takarítja ki Noncsy először!- Jay.
- Mi? Noncsy! Nemá! És én mikor következem?- Richie.
- Utolsó vagy! Mármint a szobák sorában vagy utolsó! Utána még majd jön a fürdő, nappali, a földszint. Szóval lesz még dolgom!
- Ez nem mentség! Nem akarok utolsó lenni!- Richie.
- Óh! He! Mennyi gond van veletek! Várjátok ki a sorotokat. Egyszer mindenki sorra kerül!
- OK!- mindenki.
Hozzá is kezdtem a taarításhoz!